Chennai adventures

Először is mi kell ahhoz, hogy Indiában közlekedj? Igen - kell jogosítvány, amit elvileg itt is 17 éves kortól lehet szerezni. Szerintem meg bátorság...

A jogosítvány: 

A megszerzése hasonlóan történik, mint Magyarországon, azért némileg könnyebb. Dhana azt mondta, van KRESZ vizsga, vezetés, majd forgalmi vizsga. Ugye itt hiányzik az eü, rutin és műszaki rész.

Elméleti vizsga: ugyanúgy meg kell tanulni a táblákat mint nálunk. Azt nem tudom, vannak-e forgalmi szituációs kérdések, mert eme érdeklődésemre nem kaptam kielégítő választ. Dhana egyenesen azt mondta, nem is érti minek eröltetik ezt az egész KRESZ-t, hiszen az életben úgyis másképp működik. Ezt megerősítem. Közlekedési táblákat nem is igen látok , eddig négy fajtával találkoztam: vigyázz gyalogosátkelő!, bukkanó, balról alárendelt út, STOP. Közlekedési lámpák vannak nagyobb csomópontokban, de azok inkább nem működnek. Ilyen helyeken rendőr(ök) van(nak) és mutatják ki mehet, ki nem. Leginkább eligazító táblák léteznek, hogy eltaláljanak az adott helyre. Egyéb táblából szerintem kb. huszat tudnék megszámolni egy 45 km-es úton, ami végig városba megy, ezeknek egyikét sikerült lekapnom. 

A vezetés órák:

Mehetnek állami iskolákba, ahol 18 órát kell venni, ez 3500 rúpiába, azaz 18eFt-ba kerül. Ha egy magániskolába megy a helyi, akkor ott jobban foglalkoznak vele, de ez kb 6000 rúpia (27eFt).

Ezek után vizsgát kell tenni, aminek államilag szabott 200 rúpiás (900Ft) díja van. Miután sikeresen átment - kap egy igazolást, amivel vezethet és pár héten belül elküldik a jogsiját is.

Kollégáim saját tapasztalatuk alapján: elmész egy magániskolába, adsz egy ezrest (4.5eFt), leigazolják a 18 órát. Ha nem ér rá a vizsgáztató, akkor a vizsgán csak befizeted a 200 rupiát, de egy centit sem kell vezetni. Nos - Pinto kollegám eképpen szerzett jogosítvány autóra és tehergépjárműre.

Igen - itt is vannak jogsi kategóriák:

• Motor (két kategória köbcenti alapján)
• 4 wheelers (mint nálunk a B kategória - annyi különbséggel, hogy bármilyen motort vezethetsz vele)
• Tehergépkocsi
• Busz

És ha elég bátor vagy - mert itt mindenki az, akkor irány a forgalom.

A forgalom:

Folyamatos - éjjel, nappal, csakúgy, mint a dudaszó. Az intenzitása kicsit változó. Ha reggel fél nyolckor indulok melóba, akkor 9-re benn vagyok. Ha fél kilenckor indulok, akkor már fél órával hosszabb.Ugyanez délután, ha fél 5-kor indulok haza, ~1:40 perc, ha fél hatkor, akkor 2 óra. Itt ne mértelmeznek forgalmi sávokat, ami elfér az elfér. alábbi videó egy "highway"-nek nevezett 2x2 sávos úton készült - elég jól szemlélteti, miként használják ki még a járdát is.

http://youtu.be/7TC-0YLYVxQ

Az autók:

Tata és Suzuki a nyerő személyautó kategóriában, tehergépjármű piac 90%-át Tata uralja.

Ha már sokat emlegettem, akkor illik egy képet is feltöltenem Dhanáról és az autóról:

Várom a tippeket Dhana életkorára vonatkozóan. A helyesen tippelők között ajándékot sorsolok ki!

Csatolok egy képet egy standard teherautó hátuljáról, alul pedig magyarázat.

 Alapszín sárga, és mindegyik ki van festve mindenféle helyi motívummal - ezek változóak.

Ami mindig állandó:

• Sound horn (v. blow horn): Dhana azt mondta, hogy nagy a motorzaj a teherautókban, így nem hallják a dudát, csak ha folyamatosan nyomják. Ha van egy baleset - általában a redőr első kérdése, hogy "nyomtad-e a dudát???". ha nem, akkor egyértelmű Te vagy a vétkes. Mondtam is Dhanának, hogy ez nálunk fordítva működik, ha nyomod, azért büntet meg, meghogy ez nálunk csak lakodalomban szokás..
• STOP: valamiért mindig a sárvédőn. Állítólag ez csak egy vicces szokás - kb annyit tesz Ájjá meg vazze!
• No és az extra - a Hitler kereszt. Igen - ez a szerencsétlen ebből a kultúrából lopta. Ezt az előző posztban már emlegetett árja nép használta először. Alapvetően jószerencsét jelent, így érthető, hogy az autók hátulján feltűnik, illetve az itteni esküvők állandó dísze.

Gyalogosan:

Négy nap után elérkezett a pillanat, mikor rászántam magam az 1x1 sávos úton való átkelésre gyalog (mit ugye 2x2-esnek értékelnek). Izgultam. Többet nem lehet erről mit mondani... Azt vettem észre, hogy annak ellenére, hogy totál káosz uralkodik a közlekedésben, figyelnek mindenkire. Ha te is figyelsz - nem lesz baj. Ahogy azt a fenti videóban láthattátok, a járdát is ki szokták használni - ha van. Tegnap kb. 20 motoros jött velem szemben a járdán 300m gyaloglás alatt. Néha egy bazár foglalja a helyet, néha egy fa, egy autó, illetve néha meg is szűnik a járda. Így célszerű az út szélén menni. Olyan érzés, mintha 50 autó és 100 motor akarna elütni, de ez nem igaz. Én még itt balesetet nem láttam. Ma este felvettem utam egy részletét a boltba menet - jól szemlélteti a fent leírtakat.

https://www.youtube.com/watch?v=-tP2HTYGc4s

csírsz mindenkinek 

Ha azt kérdezném, mondj 5 Indiára jellemző dolgot, valószínű a válaszadók többsége megemlítené a szent állatot. Ezért is gondoltam, hogy szentelek egy fejezetet ennek a szent témának.

• A tejet illetve az abból készült joghurtot (Ghi)
• A szárított trágyalepényt tüzelőként főzéshez - illetve állítólag fertőtlenítésre
• A vizelettel számos betegséget gyógyítanak
• Kimúlásuk után a bőrét felhasználhatják – de a húsából nem fogyaszthatnak.

Egy kis előzmény felvezetésként. Vasárnap próbáltam magam életbentartani. Reggel 10-kor értem a hotelba.

Olyan volt a hotelba a belépés, mintha a repülőre szálltam volna. A kocsibejárónál rendesen átvilágították a taxit, még tükröt is toltak alá.

A bejáratnál a bőröndjeim átmentek egy röntgenen, én meg egy detektorkapun. Bejelentkezés után felmentem a szobába, nemsokára a csomagom is megjelent egy kis krampusz kíséretében. Aranyosan tudta kérni a borravalót. Kérdezte, hogy kipakolja-e a bőröndjeim, meghogy othonosabbá tegye-e a szobát. Ááá mondom az istenért sem rabolnám az idejét. még próbálkozott egy kicsit, aztán mondtam neki, hogy nincs helyi pénzem, majd holnap adok neki. A kis huncut azt mondta, hogy jó neki a külföldi pénz is. Nos - gondoltam, kíváncsi vagyok, hogy meg tudom ismételni-e Harri kollegám esetét, kikotortam egy Rákoczi ötszázast a pénztárcámból. Nézegette egy darabig, aztán mondtam neki, hogy ez több, mint két dollár - és keressen majd, ha esetleg problémája lesz. Eddig nem jött...

Lokál money: 

Indiai rúpia a hivatalos pénznem. A rúpia a szanszkrit rupjakám (रूप्यक) szóbol származik, jelentése ezüst, ezüstből készült érme.

Nos - meglátogattam két ATM-et, egyiknél sem sikerült pénzt felvennem. A céges kártyámmal elrontottam a pin kódot - ennek később következményei voltak: hétfőn felhívtak a Citi-től, hogy letiltották a kártyámat, mert valaki trükközött vele Indiában. Hát mondom helyben vagyunk, és szerencsére sikerült újra aktiváltatnom. Örülök neki, hogy ennyire figyelmesek!

Délután blogírással telt, majd 6-tól csatlakoztam a happy hours akcióhoz - ingyé sör a ROCK ON nevű bárban:

Sikerült hát estig nem elaludnom. Reggel kipihenten ébredtem, reggeli, aztán irány a melo.

Tegnap Dhanával 8 órát beszéltünk meg, itt is volt értem időben. 

Nem hazudott - tényleg közel két óra az út. Épp csak Chennai szélére kell kiautózni, ami 45 km. A közlekedésről még mindig nem írok - de azért gyűjtöm a tapasztalatokat. Nem akarok elfogult lenni, próbálom jobban megérteni a rendszert ;o))).

Eléggé mozgalmas itt minden, ami látszik, hogy a kommunális szolgáltató nem végzi a dolgát (ha egyeltalán van ilyen). Az út szélén néhol elég vastagon van a szemét - egy része újrahasznosul, mert a tehenek azt is megeszik, ha nincs más. Reggel kétszer is láttam, hogy valami papírdarabot rágtak - igen itt a trabantok nem lennének hosszú életűek a roncsfilm után szabadon...

A tehénről pár szót:

Van itt mindenhol, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. kérdeztem Dhanát - kik a gazdái - de nem teljesen értettem mit mondott. Ezt a témakört majd még megfeszegetem.

 Odaértem szerencsésen a céghez - ami egy ipari egyesülés, 3 cég van a területen - akinl dolgozom és annak két beszállítója. Óriási létesítmények - eszméletlen sok emberrel. Eddig a leggondozottabb, legjobban parkosított hely, amit láttam Chennai-ban.

Az asszisztens vezetett be az irodába, rögtön kaptam belépőkártyát - ami azóta sem működik... de legalább tudtam vele kajálni.

A munkatársak és az iroda:

Gerald fog istápolni így az elején, bemutat majd mindenkinek - akik a munkám során fontosak lehetnek. Reggel volt szerencsém egy termelési megbeszélésen betekintést nyerni az itteni életbe. Eszembe is jutott, hogy pár éve otthon is hasonló kihívásokról szólt az élet.

Gerald nem helyi gyerek, Mumbai-ból származik. Megtudtam, hogy több, mint 40 nyelv van indiában, így a helyieket nem nagyon érti meg. Ezért az iskolákban alapban 3 nyelven tanulnak: a helyi állam nyelvén, hindi nyelven és angolul. Nincs is gondom a kommunikációval - igaz furcsa akcentussal, de mindenki folyékonyan kommunikál angolul (beleértve az utca embereinek nagy többségét),

Mai nap laza volt, a főnököm egész nap el volt foglalva, holnap fogjuk egyeztetni a csapattal, hogy a mit veszek át tőlük.

Eredetileg 5 ember volt a csapatban, most 4 van.

Illetve csak 3... mivel egyikük hosszú távolléten van valamilyen oknál fogva.

Illetve csak 2 és fél..., mert van egy új fiú - akire még nem mertek nagy dolgokat bízni, mert csak fél éve van a cégnél. Itt is eszembe jutott valami (valaki) otthonról ;o))).

Próbáltam az arcokat memorizálni -de valahogy nem megy. Ebből még lesz kihívás az biztos. Kajálni mentünk Gerald-al és egy másik kollegával. Engem beállított a curry-s csirke sorba, ő meg azt mondta mást eszik. No ennél a pontnál vesztettem el. Próbáltam az étkezőben levő ~200 emer közül megtalálni - szisztematikusan, szűrőkkel:

1. Nincs rajta köpeny - 80% kiszűrve

2. Férfi - további 5% kiszűrve

3. Bajszos - ja itt minden férfi bajszos...

A vége az lett, hogy megint nekik kellett megtalálni engem.

Sok mendemondát hallottam a kajáról - meg hogy nem is szoktak a külföldiek a gyári kajáldában enni. Lehet, hogy azóta változott a szerviz, mert én elégedetten távoztam a végén. Egyetlen furcsa dolog volt - nem volt villa vagy kés, csak kanál. Ez persze csak nekem az - van akinek az lehet a furcsa, hogy minek egyeltalán a kanál, ugyanis a tömeg felel azt sem használta. Rízsre egy kis szósz - aztán szépen kézzel kis adagokat porcióztak a szájukba. Van az ebédlőbe egy külön kézmosó részleg - ahol dolguk végeztével megtisztulhatnak.

Ma keresett emailen az az ember, aki majd intézi a lakást. Azt mondja pénteken találkozhatunk, és mutat párat. egy kicsit megsűrgettem - nem tetszik nekem ez a 8 óra munka 4 óra utazás felállás, mielőbb kellene valami közelebbi helyet találni a céghez.

Délután fél ötre kértem Dhanát, hogy jöjjön. Míg kint vártam rá, addig csodálkozhattam az egyik beszállítónk műszakváltásán. Hamar rá is jöttem miért nem harmonizálták a műszakváltás időpontját a 3 cég között - lehetetlen lenne logisztikailag kivitelezni. Nem hazudok nagyot, ha azt mondom, hogy legalább 150-200 busz volt - hömpölygött a tömeg a buszokhoz. Nem a legjobb szemléltető kép - de azért látszik valami:

Mára ennyi..alvás következik.

Hát elérkezett a nap, mikor útra kerekedetem. Úticél: Chennai, másnéven Madras. Reggel 10-re jött a taxi, a kiscsalád egy kicsit pityergett, rossz volt látni. Szerencsére a világ elég lapos ahhoz, hogy a modern kommunikáció eszközeit kihasználva a webkamera segítségével mégis kicsit közelebb érezhetjük magunkat.

Meghát - nem örökre jöttem, ha minden jól megy, akkor egy hónap múlva hazalátogatok, a Karácsony az Karácsony.

Ezúton is köszönöm a kiccsaládnak, hogy támogatják a 4 hónapos kintlétemet.

Bécsből indult a gépem, Dubai-ban volt közel 4 órám átszállni, mondhatni minden simán ment. Az út Dubai-ig közel 5 óra volt, Emirates járattal. Valahogy mindig mákos vagyok, szerintem egyetlen üres hely lehetett a gépen, ami történetesen mellettem volt. A beszálláskor elvétve hallottam magyar hangokat, és a sors úgy hozta, hogy mellettem ugye egy üres szék, az mellett egy magyar házaspár ült - lányukhoz mentek Dubai-ba, ott dolgozik. Hogy mit... ezt nem feszegettem. Az előttem levő székeken szintén 3 magyar ült.

Érdekes, hogy a légitársaság mennyire ad arra, hogy minden nemzettel kapcsolatot teremtsen. A gépen nem volt két ugyanolyan nemzetiségű stewardess - a kapitány fel is sorolta, hogy mely országok képviselőivel találkozhatunk - volt egy magyar kislány közöttük.

Mindeddig a pillanatig nem tudtam olyat mondani, hogy egy repülős kajával pupra ettem magam, ráadásul még finom is volt. Hát ez az arab fűszerezés nagyon bejött.

Egy órát tudtam aludni a kaja és a bor jótékony hatására.

Dubai-i reptér:

Sima ügy volt a megérkezés és az átszállás, azt hittem bonyolultabb lesz. Egy dolgot nem találtam - a dohányzót. Hmm, kiderült, olyan nincs, viszont van egy-két étterem, ahol lehet. Meglátogattam az egyiket - azt mondta a kapunálló kislány, hogy 11USD-nek kell lenni a minimum fogyasztásnak. Megtörtént ;o). Végignéztem egy kíváló horrorfilmet a bárban, közben enyhítettem a nikotinéhségemet.

Elindultam djutifrízni - kifejezetten azzal a céllal, hogy 2 liter védőitalt be fogok vinni Indiába. Igaz - pálinkát nem kaptam, de hasonló áron vettem némi whiskey-t.

És akkor megtaláltam a nap ajánlatát : Blue Label John Walker

670.000Ft  - 0.75 liter Johnny. jájj ... Hülye voltam, vagy félénk - de ha most állnék ott, akkor megkérdezném az eladót, hogy hány üveg ebből a heti forgalom, ki vásárolja leginkább stb..

Nos - visszamentem a kapuhoz, ahol kezdődött a beszállás a chennai járatra. Ismét Emirates járat - és ismét ahány stewardess annyi nemzetiség (most nem volt magyar, de volt egy román). Kaptam két kis tamilt mellém. Én ültem a folyosónál, ők belül. Kaja (ami hasonló volt a fent leírtakhoz - csak indiai ízekkel) után bealudtam.....persze egyből elkezdtek a kis krampuszok ugrálni a WC-re. 4 óra alatt fejenként kétszer mentek. Ennyit az alvásról.

A megérkezés sima volt. A szagot már megszoktam. Kellemes időjárás fogadott, reggel 9-kor 23 fok. kb egy órás hercehurca után megjelentek a csomagjaim. Kitoltam a cuccaimat, és megkerestem a "Welcome Mr. Attila" táblás embert, aki elkísért a kocsijához. Útközben beszélgettem vele, illetve felhívta a céges ügyintézőnket, hogy megérkeztem . Dhana a becsületes neve, Ő lesz a legjobb barátom 4 hónapig - az lesz a dolga, hogy engem fuvarozzon.

Hát a közlekedés furcsa - igazándiból az eddigi tapasztalatom azt mutatja, hogy a sávok csak javaslatok, a lámpák fényei azért irányadóak, de vannak kivételek. Erre majd szentelek egy külön fejezetet - ahogy gyarapszik a tapasztalat.

Kérdezte, mikorra kell mennem hétfőn a céghez. Mondom -  nincs igazándiból egyeztetve, akár 10-re is mehetek. Azt mondta, hogy az jó, mert akkor ha 8-kor elindulunk, még nincs oly nagy forgalom és 10-re ott vagyunk. Vazze...

A héten hotelban vagyok, de majd egy apartmant fogok kapni, mivel jóval olcsóbb.

Itt lakom látod ez az a ház:

Egyenlőre ennyit, folyt. köv...